A corgi napjaink intelligens, alkalmazkodó társasági kutyája, kiállításokon gyakrabban látni, mint a marhacsorda mellett. De ha mégis munkára fogják, fáradhatatlanul, csaholva hajtja a nálánál sokkal hatalmasabb jószágot, bele-belecsíp a marhába, és villámgyorsan tér ki a számára életveszélyes paták rúgása elől.
A corgi elnevezés ma két fajtát takar: a welsh corgi cardigant és a welsh corgi pembroke-t. Korábban mindkettő egyazon fajta változata volt, de a szelektív tenyésztés, ami esetleg már egy-egy falu rivalizálása során elkezdődött, két különálló fajtát teremtett. Az első világháború után egy-két kiállításon szerepeltek corgik, de a Welsh Corgi Club 1925-ös megalapításáig inkább csak farmerek ismerték a fajtát. Ez a klub csak a Pembroke-tulajdonosokat tömörítette, így 1926-ban megalakult a Cardigan Club is, mely ma a Cardigan Welsh Corgi Association nevet viseli. Számos ősi fajtával ellentétben, a corgi a Kennel Club hivatalos elismerését igen hamar megkapta, már 1927-ben, egy évvel később pedig már az első CC címet is kiadták a fajtában. A Kennel Club 1934-ben ismerte el két különálló fajtaként a Cardigant és a Pembroke-t. Ekkor a tulajdonosok még eldönthették, melyik fajtaszíneiben kívánják kutyájukat indítani. ennek az volt az oka, hogy korábban nem folyt szigorúan különválasztott tenyésztés, illetve sok esetben nem volt ismert egy-egy kutya származása.