SHETLAND SHEEPDOG
"SHELTIE"


 

Egyesületünk tagjainak weboldalai itt találhatóak


Fajtaleírás

 

  A sheltie egy kis termetű, mozgékony, energikus kutya. Eredeti feladatát a terelést már csak elvétve végzi, manapság a mini agility koronázatlan királya, emellett családi kedvenc. Gond nélkül tartható lakásban is.
  Ajánlható mindazoknak, akik egy örökmozgó, minden lében kanál kiskutyát szeretnének, és tudnak neki elegendő mozgást és elfoglaltságot biztosítani. Éppen ezért, akinek nincs elég ideje a kutyára, és gyakran egyedül kell hagynia, inkább ne vegyen sheltie-t, mert a felhalmozott energiáit rosszra fordíthatja, ugatóssá válik, vagy rombolni kezd.

  Tartása problémamentes, kis termete révén keveset eszik, de egyes egyedek hajlamosak az elhízásra, tehát nem árt odafigyelni az adagokra, és nem ajánlatos az étkezések közti nassolás.

  Szőrzete könnyen karban tartható, elegendő kéthetente egyszer alaposan átkefélni, egyedül a fülek mögötti finom szőrzetet kell gyakrabban ápolni.

 

Standard

Általános megjelenés: A sheltie magasfokon egyesíti magában a szépséget, intelligenciát és az élénkséget. Járásának könnyednek és kecsesnek kell lennie. Mozgás közben elért sebessége igen nagy a termetéhez viszonyítva. Felépítésének szisztematikus egységnek kell lennie oly módon, hogy a test egyik része se tűnjék aránytalannak az egészhez viszonyítva. Szőrzetének, szügyén a szőrzetnek és sörényén a szőr vastagságának arra kell szolgálnia, hogy szép metszésű fejével és a kifejezés finomságával egyesítse magában a sheltie-t, mely inspirálja a csodálatot.

Jellemző tulajdonságok: Ahhoz, hogy a sheltie teljesíteni tudja természetes juhászkutya feladatait, felépítésének nagyon erőteljesnek és agilisnek kell lennie, mentesnek minden nehézségtől és durvaságtól. Bár a kívánatos típus közel áll a colliehoz, a különbségek jól érzékelhezőek. A kifejezést, mely egyike a legjellegzetesebb tulajdonságának, a tökéletes harmónia és a helyes arányok révén kapja meg a koponya és a pofa, a formátum, a forma, a szín és a szemek helyzete között, a fülek helyes állása és tartása révén. Az egész harmóniában van, hogy egy finom, éber és nyugodt intelligenciájú, majdnem meghatározhatatlan külső megjelenési formát hozzon létre. A sheltie-nek szeretetet és engedelmességet kell tanúsítania gazdája iránt, de tartózkodónak kell lennie idegenekkel szemben anélkül, hogy ez a félelemig fokozódna.

Fej és koponya: A fejnek kifinomultnak kell lennie, alakja felülről és oldalról nézve egy hosszú, csonka kúp alak, mely a fülektől az orr végéig nyúlik. A koponya szélessége szükségszerűen a fej teljes hosszától függ, az egész első részt a kutya termetéhez viszonyítva kell figyelembe venni. bicolor sheltie A koponyának simának, a fülek közt mérsékelten szélesnek kell lennie, a nyakszirtcsont kiemelkedése nélkül. Az arcnak simának kell lennie és finoman bele kell olvadnia a jól lekerekített pofába. A koponya és a pofa azonos hosszúságú, a felezőpont a szemek belső sarka. Profilnézetben a koponya vonala párhuzamos a pofa felső részének vonalával, de magasabb síkban az igen jellegzetes, mérsékelt stop miatt. Az állkapcsok tiszták és fejlettek, jól fejlett alsó állkapoccsal. Az ajkak jól zártak, a fogak jól helyezkednek el, ollós harapással záródnak.

Szemek: A szemek igen fontosak az arckifejezésben. Közepes nagyságúak, ferdén mandula alakban helyezkednek el. Sötétbarna színűek - kivéve a blue-merle egyedeket, ahol kék is lehet.

Fülek: Kicsik, háromszög alakúak, az alapnál szélesebbek. Egymáshoz elég közel helyezkednek el a koponya fölött. Ha a kutya pihen, füleit hátraveti, de figyelő helyzetben előre viszi és félig kiegyenesítve tartja úgy, hogy a fülek hegye előre esik.

Nyak: A nyaknak jól íveltnek, izmosnak és megfelelő hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a büszke tartását.

Törzs és végtagok: A martól a lapockacsontok 45°-os szögben haladnak lefelé a vállízületekig. A marnál a csigolyacsontok választják el egymástól, de azoiknak bizonyos mértékig meg kell hajolniuk az oldalak megfelelő görbületéhez. A lapockacsontoknak a felső lábcsontnál derékszögben kell összefutniuk. A könyököknek azonos távolságban kell lenniük a földtől és a martól. Az első mancsoknak szemből nézve egyenesnek, izmosnak és tisztáknak kell lenniük, erős csontozattal. A csüdök szilárdak és hajlékonyak. A törzs kissé hosszabb a martól a farokig, mint a marmagasság, de a hosszúság elsősorban a lapockák és a far szögállásától függ. A mellkas mély és eléri a könyököt. Az oldalak domborúak, de szabad mozgást kell, hogy biztosítsanak a lábszárak és a lapockák számára. A hát egyenes egy kecses görbülettel az ágyéknál, a far fokozatosan beleolvad a hátsó végtagokba. A combok nagyok és izmosak, a csípőcsontokban derékszögben illeszkedő csontokkal, összhangban a lapockacsontok állásával. Az az ízület, amely a combcsontot összeköti a sípcsonttal, határozottan jellegzetes szöget mutat: a térdhajlat ízülete hajlított, alacsonyan elhelyezkedett és erős csontozatú. Hátulról nézve a térdhajlatok egyenesek.

Farok: Alacsonyan helyezkedik el, a csontok fokozatosan kisebbednek. A faroknak legalább a csánkig kell érnie, szőrrel dúsan borított, a végén kissé felfelé hajlik, mely hangsúlyosabb, ha a kutya mozgásban van, de nem érheti el a váll vonalát.

Lábfejek: Ovális alakúak, a talpak igen vastagok, a lábujjak íveltek és vastagok.

Járás: A sheltie járása gyors és könnyed. A kutyának nem szabad ügetnie, keresztbe raknia a lábát, hullámoznia, alulról felfelé merev mozgással haladnia.

Szőrzet: Kettős szerkezetű. A fedőszőr durva szerkezetű, egyenes, hosszú szőrökből áll, az aljszőrzet finom, rövid és tömött. A sörényén és a szügyén a szőrzet bőséges, az elülső mancsok rojtosak. A hátsó mancsokat bőségesen fedi a szőrzet, de a térdhajlatok fölött a szőrzetnek rövidebbnek kell lennie. A pofán a szőr rövid. Azt a kutyát, amelyre a "rövidszőrű" jelző illik, ki kell zárni a tenyésztésből.

Szín: A tricoloroknak a törzsön intenzíven feketének kell lenniük foltnyomok (pontozás) nélkül. Az élénk tűzszínű foltok (a fejen és a lábakon) kedvezőek. A rőt, vörös színűek lehetnek egységesek, vagy árnyaltak (az aranyszíntől a sötét mahagóniig), de a színárnyalatnak mindig gazdag tónusban kell mutatkoznia. A farkasvörös és a szürke szín nem kívánatos. A blue-merle színeknél a világos ezüstöskék a megfelelő, valamint a pettyezés és a fekete márvány minta. A gazdag cserszínű tűzfoltok (fejen és lábakon) kívánatosak, de hiányukat sem szabad kifogásolni. Nagy fekete foltok, palaszürke vagy rozsdás színárnyalatok egyáltalán nem megengedettek a szőrzetben, sem az aljszőrzetben. Az egésznek a kék szín felé kell hajlania. Fehér foltok lehetnek a szügyön, a lábakon, a hátsó lábszárakon és a farok végén. Fehér foltok teljesen, vagy részben kívánatosak, de hiányukat nem lehet hibának tekinteni. A feketés és fehéret, valamint a feketét és cserszínt ugyancsak értékes szőrszínnek kell tekinteni. A törzs bundáján fehér foltok nem lehetnek. Az orrtükör fekete, bármilyen a szőrszín.

Méretek: Szukák esetében 35,5 cm marmagasság, kanok esetében 38 cm marmagasság tekinthető az ideális méretnek. Ha a kutya ezt a méretet 1"-el (kb. 2,5 cm) meghaladja, súlyos hibának tekintendő.

Hibák: Kupola alakú, vagy hátracsapott koponya, a stop hiánya, mélyen lógó, vagy felálló fülek, túl fejlett pofák, hegyes pofa, gyenge állkapocs, nem tökéletes fogazat, ívelt első mancsok, tehénállás, görbe farok, rövid, vagy háton hordott farok, fehér, vagy uralkodó fehér szín, rózsaszínű, vagy hússzínű orr, kék szemek (kivéve blue-merle) kerek, nagy szemek, lebegő vagy gipsz száj, idegesség.